2007. november 7., szerda

"Néhány szó az asszonáncról"

[asszonánc: sorvégi magánhangzó-összecsengés]

Uram, ön rendkívül gyenge,
Úgy sejtem, lakhelye Etyek.
Menjen végig az út mellett,
Mert ott van a váróterem.

Uram, ön rendkívül hasas,
Úgy sejtem, lakhelye Arad.
Ajánlom a 'fogyi-tapaszt',
Pont van egy a bárpult alatt.

Befejezem versem mármost,
Mit gondolna rólam János,
Az Arany mármint. Hej, no lám:
Fura dolog az asszonánc.

Hitvita

-Mit értünk a liberális ortodoxon?
-De kérem, uram, hiszen ez paradoxon!
-Maga szerint milyen egy szocialista?
-... Lehet jobboldali... vagy... vagy cionista.
-Tulajdonképp mit jelent, hogy 'jobboldali'?
-A kérdése szürreális, mint a Dalí.
-Maga mit gondol, van isten vagy istenek?
-Ilyeneket személyesen nem ismerek.
-Mit mond a 'nirvána', hadd kérdjem meg orvul...
-Ez a szó: 'nirvána' leginkább enervál.
-Kérem, uram, csak még egyet,
Engedje meg ezt a kegyet-
lenséget tőlem, hogy kifaggatom:
Mi volt előbb, a tyúk vagy az atom?
-E beszédet tovább nem hallgatom!