2009. augusztus 11., kedd

Erdély 2009

VIDÉKEN JÁRTAM [Cs.D.M]
Vidéken jártam,
Tehenet láttam.
Nem akart tejelni,
Szabad-e megzavarnom a laktációs ciklus normális folyását..?

ÓDA A SZÉNAPADLÁSHOZ [G.K.]
Alattunk vedlő vadló,
Szénapadló.

ÓDA A SZÉNAPADLÁSHOZ [Sz.Á.]
Mondd meg hát, szénás padlás, mitől ily puha méhed?
Csak csupa por ez a méh, más biza nem zavar itt.

MÁRTA NÉNI FŐZ - tanköltemény [G.K.]
Ide süss, oda süss,
Márta néni üde sós
Krumplit készít, levest főz,
Csak úgy száll a könnyű gőz.

Eszik kicsi, eszik nagy,
Repetája száma négy.
Körülüljük mind az asztalt,
Kivéve, ha a máj resztelt.

Kistányérból, kiskanállal,
Eszünk mi is csorgó nyállal.
Mind jóllakunk és örülünk,
Márta néni, főzz még nekünk!

MÁRTA NÉNI FŐZ - tanköltemény [Sz.Á.]
Jaj, ízes nem lesz a leves, ha a só kimarad,
Fogd a dobozt, sose félj, míg marad, azt belerázd!

ÁFONYA - ecloga [G.K.]
-Áfonya, érzed-e azt, amitől zakatol az agyam most?
-Érzem-e azt? Hisz a szívem is ép olyan jó lila, mint a tiéd, ó.
-Érzed-e, áfonya, jönnek a lányok, és hamm, eszegetnek, ahogy nagyapám tanitotta?
-Ej, tudom én, aki nem vala más, aki biz a te ősz nagyanyád, Izidóra!

ÁFONYA - ecloga [Sz.Á.]
Költő:
Ó, mondd kérlek, jó pásztor, minek ülsz a mezőn itt?
Nem látád nyájad, amiként menekül a patakhoz,
Merthogy a farkas fut a nyomukban a fű közt?
Pásztor:
Nézd csak, van két szem busa szép fejemen, te okoska!
Költő:
Akkor mért ülsz még itt, futni no lusta a lábad?
Más volt tán, ami szép szemedet lekötötte ma reggel?
Pásztor:
Látod ez áfonya-tengert? Ez hoza engem a bajba.

KÖRÖZÖTT - haiku [G.K.]
Paprika, tejföl,
Hagyma, túró és tojás:
Kész a körözött.

KÖRÖZÖTT - haiku [Sz.Á.]
Üres a tányér,
Hova lettél, körözött,
Én sós vigaszom?

EMELKEDŐ - akrosztichon [G.K.]
Erdélyben annyi van belőle,
Meredek, nem sík cseppet sem.
Erdélyben hallasz felőle,
Lelket beléd hogy ne cseppentsen.
Kicsi lehet, lúzer vagy menő,
Ezer arca rád villantja.
Döcöghetsz, futhatsz rajta:
Ő.

EMELKEDŐ - akrosztichon [Sz.Á.]
Engedj magasra,
Múzsám, Kakasdra.
Előttem meredély,
Lefelé hajt a kéj.
Kevés a szívizom, de
Estére felhúzom
Domboldalra megfáradt,
Összetöppedt irhámat.

KATA A HEGYEN - limerick [G.K.]
Egy Kata, lakhelye Erdély,
Birtokában óriás mordály.
Gyakran megy a hegyre vele,
Mordálya számít a kegyre:
Kettejüké a meredély.

KATA A HEGYEN - limerick [Sz.Á.]
Kata a hegyen
Lefele megyen.
Segge alatt flakon,
Azon csúszik vakon:
Ez lesz végzetem.

TARTÓZKODÓ KÉRELEM CSONGORHOZ [G.K.]
Csecse Csongor, becse óriás,
Az arcszőröd elemészt.
A szakállad, bajuszod, ládd,
Felülmúlja Elemért.

TARTÓZKODÓ KÉRELEM CSONGORHOZ [Sz.Á.]
Van-e szebb, mint pici csókot
Lehelészni tereád?
Kicsi Csongor, soha bókom
Komolyabban nem adám.

Neve cseng; mondd: kicsi Csongor,
Szeme csillog, s a fején
A szakálla piri bongyor,
Örökön hódolok én.

FAVÁGÓK - disztichon [G.K.]
Fát vág sok ereje teli hős: Tomi és Peti szépen,
Végül a munka oroszlánrésze Attila melója.

FAVÁGÓK - disztichon [Sz.Á.]
Bátyáink estéig csak tüzifát hasogattak,
Hogy a mi hű csapatunk kapja a jó meleget.

A HAMIS KUTYA - leoninus [Sz.Á.]
Gyáva ez eb, de hamiskás,
Messzire fuss te ma, pajtás,
Mert ha a lábad akad,
Csak csonk lesz, mi marad.

TÖRI A LÁBAM A BAKANCS - bokorrím [Sz.Á.]
Hiába vagyok az erdész kölyke,
Lábam a bakancs feltörte,
Hangulatom ez kettétörte.

Hiába jártam oly vigyázva,
Talpam bársony puhasága
Odamaradt a csizmába'.

Most piros és vérzékeny,
S méghozzá oly érzékeny,
Hogy csak lógatni bírom az erkélyen.

HARGHITA SÖR - páros, meghatározott szavas, 8 szótagos [G.K.]
Jóllehet, csak vizet iszom,
A szesz erejét nem hiszem.
Na de minap megkóstoltam
Egy Harghitát örömtelten.
Ellenben vagy két korty után
Taccsot dobtam elég sután.
De azért más embereknek
Szívük joga, hogy sört raknak..

HARGHITA SÖR - páros, meghatározott szavas, 8 szótagos [Sz.Á.]
Jóllehet meredek a hegy,
Ha jóember fölfele megy,
Na de a csúcson várja a
Jegesre hűtött Harghita.
Ellenben sublótunk üres,
Nincs bor, vodka, se egy feles,
De azért míg várja a sör,
Az ember mindég hegyre tör.

KÁVÉBAB - népdalparódia [G.K.]
Kávébabom, babám,
Sej, megpörkölöm,
Az én mákosgubám
Kávéval öszöm.

Kávébabom, babám,
Sej, megőrölöm,
Az én hubbabubbám
Azzal szörötöm.

KÁVÉBAB - népdalparódia [Sz.Á.]
Sejehuja, kávébab,
Nem tudja azt senki sem,
Az én uram málé pap,
Ő jár hozzám kéjesen.

És ha néha ott aludt,
Azt bárki tudhassa,
Elöntötte a falut
Az eszpresszó illatja.