2009. október 18., vasárnap

Pink: Sober



Utálnám, ha én lennék a leghangosabb,
Vagy aki egyedül vécére se megy,
Netán az, akit bátran felhívhatsz hajnali négykor,
Mivel egészen biztosan akkor otthon nem leszek.

AA, a nap megvakít,
Már megint fennmaradtam.
Ne-e-em leszek, akit
Így ér még egyszer a másnap reggel.

Vagyok, ott fenn, elérhetetlen,
De mért érzem, a partitájm lejárt?
Nem fáj belül, megvédsz mindentől,
Legyél velem mindig, józanság!

Utálnám, ha elrontanám a csendkirályt,
Félve, igazságot ordít felém.
Hasztalan folytatnál velem párbeszédet,
Tartsd meg magadnak a szót, kár lenne belém.

EEE, este megin,
A fülembe suttogja, hogy "jer velem",
E-e-elgyengülhetnék,
Ha nem tudnám, hogy itt egyedül én veszíthetek.

Vagyok, ott fenn, elérhetetlen,
De mért érzem, a partitájm lejárt?
Nem fáj belül, megvédsz mindentől,
Legyél velem mindig, józanság!

Gyere le, gyere le, gyere le,
Körbekör-bekörbe-körbekör,
Hol vagyok én, józanság?

Ami jó, az a jó, nagyon jó, míg nem lesz rossz,
Amíg keresgéled hajdani magad.
Hallom, hogy ordítok: "többet soha!",
Miközben senki nem tartja a hányózacskót.

Nincsenek megjegyzések: