Nobody knows

Nem bánt a nesz,

Nem bánt a nesz, hogy én

Deprimált vagyok.

Ha fáj, két pirint is megeszek,

De mégis sírnom kell

Ahelyett, hogy aludnék el.

Hát így nem bánt a nesz,

Nem bánt a nesz, no.

Nem bánt, ha látsz,

Nem bánt, ha látsz. Túlozz: derűs vagyok,

Hiába nyúzd, ebcsont beforr, kajlám – mondjátok.

Buták, ti, nem bánt a nesz, nono,

Nem bánt a nesz, no.

Hé, ti! Hideg szikrát csiholtok,

De november van nálam úgyis minden napon.

Hé, ti! Mindenfelé mennék el én,

Húz engem innen sok tér, de itt maradni kén’.

Megállj, hagyj végre békén!

Hát így nem bánt a nesz, no.

Fáj, de nem bánt a nesz.

Napod félkész.

Sicc, váltóláz, nohát, ebből elég!

Eddig volt értelme? Ej, alig.

Sötétségbe vonz a lik.

Buták, ti, nem bánt a nesz, nono,

Nem bánt a nesz, nononono.

Hé, ti! Hideg szikrát csiholtok,

De november van nálam úgyis minden napon.

Hé, ti! Mindenfelé mennék el én,

Húz engem innen sok tér, de itt maradni kén’.

Megállj, hagyj végre békén!

Hát így nem bánt a nesz, no.

Fáj, de nem bánt a nesz.

Temérdek dolgom dermeszt le,

Állnék neki én, ó, fejvesztve.

Kebelbarát lehűt erre: nonono.

Nem bánt a nesz,

Nem bánt a nesz, de rögtön elítélsz,

Te, ajjaj, dúvad káplár vagy építész.

Undin őriz oszlop-

Tenger. Nem bánt a nesz,

Nem bánt a nesz,

Nem bánt a nesz,

Nesze.